Jól tudom, a sorozat második részéről nem írtam kritikát, de az az igazság, hogy mikor olvastam a nyáron, nem volt netem, így végleg elmaradtam vele. Maradjunk annyiban, hogy az a könyv 4,5-ös értékelést érdemel, mert bár iszonyatosan érdekes volt, de Katniss személyisége elkezdett romlani a szememben.

Talán ennek volt köszönhető, hogy a harmadik rész elolvasárára hónapokat vártam. Féltem, hogy csalódás lesz, és annyira, de annyira szerettem az első részt, hogy nem szerettem volna, ha a trilógia befejező darabja nem hozza az elvárt színvonalat. Hát, nem tudom, hogy mit írhatnék... Talán éppen ezért, mert titokban tudtam, hogy nem fog maradéktalanul tetszeni, nem volt akkora csalódás, de tény, hogy nem ez életem könyve, habár az egész sorozatot figyelembe véve, előkelő helyezést ért el a ranglistámon.

Fülszöveg:
Bár minden ellene szólt, Katniss Everdeennek kétszer is sikerült élve kikerülnie az Éhezők Viadalából. Túlélt minden megpróbáltatást, de még mindig nincs biztonságban. Mert a Kapitólium bűnbakot keres a lázadás miatt. Snow elnök pedig egyértelművé tette: Kapitólium haragja elől senki sem menekülhet. Sem Katniss családja, sem a barátai, sem pedig a 12. Körzet lakói. De közeledik a végső forradalom ideje. Amikor a nép végre szembeszáll a Kapitólium zsarnokságával. És ebben a forradalomban Katnissnak döntő szerepe lesz. Az ő bátorságától, kitartásától és eltökéltségétől függ Panem jövője. Mert ő a kiválasztott. De maradt-e elég ereje hozzá, hogy megvívja az utolsó, mindent eldöntő harcot?

Először is, azonnal belekötnék a címbe. Egyszerűen nem értem, hogy hogyan kaphatta ezt a címet, és nem lehetett megtartani az eredetit, azaz a Fecsegőposzátát. "Mert ő a kiválasztott." Nem basszus, ő a Fecsegőposzáta! Ezerszer figyelemfelkeltőbb cím, mint a magyar változaté. Ráadásul az egész könyv arról szólt, hogy Katniss a forradalom jelképe, mint a Fecsegőposzáta. Lehet, hogy apróságon mérgelődök, de nekem sokkal jobban tetszik az angol cím. Sovány vígasz, hogy a magyar boríton az is szerepel.

Na, de lépjünk túl ezen, jöjjön a tartalom! Mint az előző két kötethez képest, ez is egy izgalmas darab, ahol rengeteg esemény történik. A Kapitólium elleni lázadás tovább erősödik, míg végül kitör a háború. Néhol ugyan untam a rengeteg leírást, hogy a Tizenharmadik Körzetben hogyan készülődnek, mert eléggé hosszúra nyúltak ezek a bekezdések, de mindig történt olyan esemény, amire azt mondtam, hogy basszus.

De miközben a történet haladt előre és sodort magával, úgy éreztem, hogy Katnisst teljesen elveszítettem olvasás közben. A személyisége rideggé és számítóvá változott. Ugyan kiderült, hogy szereti Peetát, de a nagy összeborulásra nem került sor. Mikor a Kapitóliumból Peeta elmeháborodottan kerül ki, úgy tűnt, hogy Katniss végleg lemondott róla, holott Peeta a végsőkig harcolt volna érte fordított helyzetben. Nem igazán volt egyetlen olyan jelenet sem, amiben megismerhettük volna Katnisst igazán. Noha ugyan kiderült, hogy bűntudatot érzett, amiért nem állt Peeta mellett teljesen, miközben a srác összeszedte magát. Gale tett egy csípőst megjegyzést Peetának, hogy Katniss azt választja majd, akiről úgy hiszi, hogy védelmezni tudja. És milyen igaza volt!

Mikor a háború véget ért és a Kapitólium elesett, nagyon hirtelen a könyvnek is vége lett. Semmi, de semmi leírás nem volt arról, hogy Katniss és Peeta hogy talált vissza egymáshoz, csupán az írónő lerendezte annyival, hogy sok évvel később született két gyerekük. Sem Peeta, sem Katniss nem épült fel teljesen lelkileg. Ezt nagyon sajnáltam, mert számomra a fantasztikus könyvben rengeteg érzelem is rejlik.

Sajnálom, amiért ebben a könyvben senkit sem sikerült igazán megkedvelnem. Peeta karaktere volt leginkább a kedvencebb, de ő alig szerepelt benne.

Összességében viszont nem bánom, hogy megismerkedtem a trilógiával. A szívemhez nőtt a sorozat, és alig várom, hogy a mozikba kerüljön a Futótűz is! Az írónő egy fantasztikus világot teremtett meg, amely mondhatni, hogy szerencsére nem létezik ilyen formában, de ha egy kicsit belegondolunk, számos hasonlóságot lehet észrevenni a Kapitólium és a mai világ között. Magyarországra is tudnám vonatkoztatni, de nem szeretnék belemenni a politikába.

Ami tetszett: A történet ment előre, kevés üres űr volt benne.

Ami nem tetszett: Unalmas leírások, egy szereplőt sem kedveltem igazán, Prim halála és Katniss érzéketlensége.

Osztályzat: 4 - de csak az izgalmas cselekmények miatt!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés