Egyszer kt festkptty - egy kk meg egy srga - egyms mell esett a paprra. Egszen kzel, a szlk sszert.
- Nem menne kicsit tvolabb? - krdezte ingerlten a Kk.
- Menjen maga - vlaszolta a Srga -, s klnben is, taln ksznne!
Ezzel htat is fordtott volna, mert a Kket parasztos sznnek tartotta - csak ht ez a festkpttyknl nehz gy, mert sem odbb menni, sem htat fordtani nemigen tudnak.
- Mg hogy n ksznjek?! Egy Srgnak! - morgott fitymlan a Kk, s bizonyra lebiggyesztette volna a szja szlt, ha lett volna neki.
- Taln csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene elre ksznnm?
- De azt. Ha nem ltn, n a Kk vagyok!
- Engedje meg, hogy flkacagjak - mondta gnyosan a Srga -, hiszen maga a legkznsgesebb szn a vilgon, nem is lehet egy napon emlteni velem. s legyen szves, ne knykljn az oldalamba.
- Elszr is maga knykl az n oldalamba, msodszor pedig n sznezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virgok kkek, s az emberi szemek kzl is a kkek a legszebbek. Kpzeljen el egy srga szem embert. brr. vagy srga vizet! Egyltaln, hogy mer megszlalni mellettem!
- Mindig tudtam, hogy nagyon kznsges, de hogy ennyire! Mgiscsak tlzs! Mg hogy a kk virgok a legszebbek! Ltott mr maga kankalint? Meg szi erdt? Maga tl moh. Besznezi az egsz eget meg a tengert, csupa kk mindentt. Unalmas. n mrtktart vagyok, sohasem vlok unalmass. Krem, ez mgiscsak disznsg, most mr egszen belm mszik. rnyalatokban rejtzm, kis foltokban jelenek meg. S egybknt is, ha nem tudn, n az Okker csaldbl szrmazom.
- Okker?! Erre vg fel! Az is egy csald? Az n seim sokkal elkelbbek, pldul sohasem lenne kzlk senki olyan tolakod, mint maga! Tudja meg, hogy n Ultramarin vagyok.
- Hah! - kezdte a replikt egy sznszi felkiltssal a Srga, akkor klnben mr rg sszefolyt a kt festkptty, de nem volt ideje befejezni a mondatot, mert a kisfi, akinek az ecsetjrl lehullottak, megltta ket, s gy szlt:
- Nicsak, milyen szp zld ptty!
|