Egy nap a rka vendgsgbe hvta a glyt.
A rka zletes vacsort fztt.
Amikor a glya megrkezett, meglepetten nzte a tertett asztalt.
A lapostnyron leveses pp gzlgtt, mely nycsiklandoz illata az egsz szobt betlttte, m a glya hossz, vkony csrvel sehogyan sem frt hozz az telhez.
gy aztn korg gyomorral kellett tvoznia.
- Ksznm meghvsodat, hadd viszonozzam - mondta a tvozban lv glya a vendgltjnak. - Holnap este jjj el hozzm vendgsgbe.
A rka rmmel elfogadta a meghvst. A glya egsz nap srgldtt a konyhban, s vacsorja illata taln mg a rkn is tltett. A rka mr alig vrta az zletes telt, m a tertett asztal lttn most rajta volt a sor, hogy megdbbenjen. A glya ugyanis az
telt hossz nyak ednyben tette a rka el, s j tvgyat kvnt.
A rka prblkozott jobbrl is, balrl is, m amg a glya hossz csre knnyedn befrt a szk ednybe, s j tvggyal falatozott, addig õ sehogyan sem tudott az telhez frkõzni.
gy aztn a rka maradt hen.
- Rka koma, ht nem zlik a fztm ? - incselkedett a glya. - Ne vedd a szvedre, hiszen tled tanultam. A minap megcsfoltl engem, most rajtad a sor. Amit velem tettl, csak azt kapod vissza.
|