Már nagyon-nagyon régen olvastam ezta  könyvet, de azért még nem olyan nehéz visszaemlékezni a történetére, és hogy milyen érzéseket váltott ki belőlem a könyv.

Ez volt az első könyv az írónőtől, amit elolvastam. Annyian ajánlották, hogy megéri megismerni Susan világát, hogy nagyon izgalmasak a könyvei, hogy végül én is tettem egy próbát, és kezembe vettem ezt a regényt.

Phoebe Somerwille egy igazi plázacica; cuki rózsaszínbe öltözködik, kiskutyáját mindig magával hordja és látszólag csak úgy falja a pasikat. Azonban ez mind csak álca. Az apjával nem tartotta a kapcsolatot, ám a temetésén szembesült vele, hogy ráhagyta a focicsapatot, a Chicago Starst. Phoebe-t nem nagyon érdekli az amerikai foci, így nem nagyon foglalkozik a csapattal, pedig végérvényesen csak akkor kapja meg, ha megnyerik a Super Bowlt. De nem igazán tud elszakadni a csapattól, hiszen ott van a szigorú, tehetséges és nagyon szexi Dan, aki a csapat edzője, és nem fél szembeszállni a tulajdonos kisasszonnyal. Phobe és Dan között pedig fellángol a szerelem, miközben a lány múltjáról egyre többet tudunk meg, és bizony ezekkel az új információkkal sokkal elfogadhatóbbá, szerethetőbbé válik a könyv elején még nagyképűnek tűnő karaktere. Kihagyhatatlan példány azoknak, akik szeretik az ilyen klasszikus romantikus regényeket.

Azt mindenképpen szeretném leszögezni, hogy én örök romantikus típus vagyok. Én nem kezdek bele regénybe anélkül, hogy tudnám; van benne legalább egy kicsi szerelmi szál. Ez a könyv a legtipikusabb regény ebben a kategóriában, de azért abszolút nem a középmezőnyhöz tartozik! A szex pont a megfelelő mértékben van benne, a történet pedig olvastatja magát. Bár minden regény lenne legalább ennyire izgalmas!

Tényleg kellemes kis olvasmány, szerintem egy délutánt elég is rááldozni, bár a vége egy kicsit már túlságosan csöpögösre sikeredett. Alapvetően a happy end befejezésnek vagyok a híve, de az, hogy mindenki hirtelen megtalálja élete párját egy kicsit már soknak tűnt.

Ami nagyon rossz véleményem a könyvről az a borító. Az eredeti borítót használta a magyar kiadó is, de kivételesen kitalálhattak volna valami mást is. Szerintem ugyanis inkább egy férfi kapja először a kezébe a borító láttán a könyvet, mint egy nő. Pedig egyértelműen a női nemnek szól a könyv.

Amit tetszett benne: Dan és Phoebe szerelmének az alakulása

Ami nem tetszett: Az a bizonyos végjáték, meg néhol Phoebe elrablása is sántított. Kicsit túlságosan "barátok köztös" volt az a jelenet.

Osztályzat: 4

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés