Döntöttem: vége. Lezárul egy szakasz az életemben, és újat kezdek. Egy olyan életet kezdek, ahol nem mások elvárásai szerint fogok élni, és nem fogom magam azért rosszzl érezni, mert nem sikerült mások tetszése szerint cselekednem. Változok. Változnom kell.
Otthagyom az iskolát. Azonnal. Nem akarom letenni a maradék vizsgámat sem. Ezaz iskola felemészt engem. Előtte 6 évig jártam olyan suliba, ahol szintén kilógónak éreztem magam.
A döntésben az egyik tanárom segített. Meg akart buktatni, mert látta, hogy semmi közöm nincs a tantárgyhoz, végül egy kettest kihúzott belőlem, de aztán kérdezett így rólam, hogy mért vagyok itt, ha nem szeretem, én meg elkezdtem egy kicsit lelkizni. Hogy úgy érzem nekem kell tanulnom, mert a családomban senkinek sincs normális végzettsége, de tudom, hogy ezzzel a szakkal semmire sem megyek, de ezt az egy évet, ami hátravan, azt kiblokkolom. Ő meg mondta, hogy ne tegyem, mert látja rajtam,. hogy így is kivagyok, hogy olyat kell tanulnom, amit nem szeretek, és ha itt maradok, akkor csak még jobban tönkreteszem magam, és 1 év nagyon is sokat számít. Menjek, tanuljak valami olyasmit, amitől valóban boldognak érzem magam. És igaza van. Én már ősszel itt akartam hagyni, de aztán a családom miatt nem tettem, de most úgy érzem, hogy a maradék vizsgáimat sem tudom letenni.
Úgyhogy váltok. Nagyon sok kedves emberkét megismertem itt, és soha nem tudnék róluk rosszat mondani, valaki még hiányozni is fog, de ha baj volt, mégsem számíthattam senkire, csak magamra. Vagy talán az volt a baj, hogy sokuk a barátjukkal laktak, és rám már nem maradt idejük, vagy a másik részük partikra járt, amiket meg én nem szerettem.
Szóval én meghoztam a döntést. nem vagyok benne biztos. Abban sem, hogy ez a legjobb döntés-e. De azt tudom, hogyha tovább maradok, az végleg felemésztett volna engemet. Mert már régóta nem vagyok boldog, hogy azt kell tennem, amit nem szeretek.
Imádtam ebben a városban élni, imádtam az életet, ami az utcákon zajlik, és bízom benne, hogy egyszer lesz rá lehetőségem visszatérni. De a saját érdekem az, hogy hazamegyek, dolgozom és tanulok, és visszafizetem a tartozásaimat. Utána ábrándozhatok arról, hogy megnyílik előttem több út is.
És ami azt illeti, komolyan szeretnék visszatérni az íráshoz...