Halihó!

Remek hírem van. Végre kitaláltam a könyvem címét! Mint ismeretes, nagyon nehezen adok címeket a regényeimnek.
Szóval, trilógiára tervezem. A sorozat címe: A lélekromboló legendája. Az első rész címe: Jéghideg játszma.
Tartalom:
Meredith két évvel ezelőtt egy átlagos lány volt. Jól tanult az iskolában, udvarlók vették körül és rengeteg barátja volt. De egy nap minden megváltozott. Embereket öl az akaratán kívül egy puszta érintéssel, és kapcsolatot tud teremteni a halottakkal. De ami ennél is fontosabb; egyedül ő képes végezni a természetfeletti lényekkel. Csakhogy fogalma sincs arról, hogy miként.
Két vámpír terem maga mellett, csakhogy képtelen választani, hogy kiben bízhat. Nathaniel kegyetlen, számító és roppant arrogáns, ám ő a valaha élt legerősebb vámpír, és a hatásköre és a befolyása végtelen. De félő, hogy Meredith hatalmát a kegyetlen játszmáihoz akarja felhasználni. David ezzel szemben gyengének számít a vámpírok körében, de ismer Meredith-hez hasonló lényeket, és sokkal kedvesebb, mint Nathaniel. Csakhogy túlontúl hősiesnek tűnik.
Miközben a két vámpír között évelődik, fogalma sincs arról, hogy mekkora háború készül kitörni a természetfeletti lények körében, ami képes romba dönteni az egész világot. Sürgősen döntenie kell; ki képviseli a jó oldalt. Merthogy ahogy növekszik az ereje, úgy próbálják mind a ketten kihasználni.

Még nem tudok időpontot mondani, hogy mikor töltöm fel a prológust, mert eléggé elfoglalt leszek, mint azt az előző bejegyzésben megemlítettem. De már nem kell sokat várni.

Halihó!

Nos, elég sok minden történt az elmúlt napokban. Vagyis annyira nem sok, de nem értem rá, hogy írjak. Hétvégén dolgoztam, ma pedig a suliban voltam. Elkezdődött. Idegenforgalmit tanulok. Első nap nem volt vészes, meglepően sokan voltunk, 51-en. Persze, ebből majd morzsolódnak le emberkék. De most két csoportra vagyunk egyelőre osztva. Ez vicces, mert beszélgettem jófej emberkékkel, de ők mindannyian másik csoportban vannak... Fuck!
Amúgy heti 8 nyelvórám van!!!! 8!!! Mármint 8x45 perc. Én eddig arról tudtam, hogy csak 5 óra, de mondjuk nem baj. Szeretnék végre elmenni nyelvvizsgázni angolból, télen mindenképpen sort fogok rá keríteni. Legalább nem kell különórára járnom.
Spanyolt viszont az ősztől elkezdem. Vagyis pár héten belül. Jövőhéten elrendezem ezt is. Muszáj nyelvet tanulnom. Szívem szerint jövőre elkezdenék egy harmadik nyelvet is, de a városban sehol se tanítanak finnet, máshoz pedig nincs kedvem. Olaszt tanultam 4 éven keresztül, azalatt nem éppen kedveltem a nyelvet. Németet se akarok, mert szerintem ronda nyelv. Az orosz szép, de nem tetszik a cirillbetű. Portugálnak nem sok értelmét látom, meg amúgy sem hinném, hogy erre is lenne lehetőség.
Persze, kissé fáradt is vagyok, és minimum két hétig nem lesz szabadnapom. Pénteken délelőtt suliban vagyok, majd estig dolgozom. Hétvégén is meló. Meg majd valamikor várhatóan elkezdődik a spanyol is. Sűrű lesz a a menetrend, az egyszer biztos. De muszáj bírnom. A főnökömnek ma kiöntöttem egy kicsit a lelkemet, mert vittem be iskolalátogatásit. Ő bíztatott, hogy ismeri, hogy mekkora a kitartásom, hiszen júliusban is én dolgoztam a legtöbbet, és egyszer sem mondtam, hogy fáradt lennék.:) Ez igaz. Nagyon bírom őt, legalábbis az elmúlt hetekben, mert előtte kétszínűnek gondoltam. Pontosabban úgy is viselkedett, és becsapott, de aztán egyre többet beszélgettünk, és most egész jóban vagyunk. Alig idősebb nálam, ezt hozzátenném.:)

Halihó!

Kissé talán indulatos lesz a bejegyzésem, de sajnos van is rá okom.
Történt ugyanis, hogy apámat 10 év után áttették egy új munkahelyre. 10 év becsületes és kifogástalan év után! A váltótársait sorban rúgták ki, mert nem voltak elégedettek a munkájukkal, csap apáméval. Volt, hogy a nyáron három héten kersztül napi 14 órát ledolgozott a legnagyobb melegben egy rohadt zokszó nélkül. Tette a dolgát bármiféle panasz nélkül. nem egyszer a is előfordult, hogy behívták a szabadnapjáról.
És ez a hála. Merthogy felvettek egy új embert... De könyörgöm, akkor miért nem őt tették át arra a másik helyre, ahol nem volt ember? Vagy ennyire nem számít semmi az a 10 év? Mert van egy ember (akit nem mellesleg apám 40 éve ismer, és jóban is voltak), aki gondol egyet, és átteszi? Szánalmas... Apám szeretett ott dolgozni, kijött a főnökeivel, akkor nem hiszem elm hogy ez az egyetlen megoldás létezik.
Én tudom, hogy ma már az ember egyetlen munkahelyen sem érezheti magát biztonságban, de ez tényleg derült égből a villámcsapás volt.
És itt és most leszögezem; én ezért az országért, a szánalmas magyar emberekért nem vagyok hajlandó dolgozni!!! A magyar mentalitás egyszerűen borzalmas, és még csodálkozik valaki, hogy nyomorgunk?
Az első adandó alkalommal meg sem állok külföldig... Én nem fogom egy életen át azon aggódni, hogy mikor fognak kirúgni... Ja, és arról nem is beszélve, hogy egyelőre esélyt sem látok arra, hogy állandó munkahelyer szerezzek...

Halihó!

Tudom, most valószínűleg nyavajognom kellene, elvégre hétfőn elkezdődik az iskola. De nem teszem. És tudjátok, miért nem? Mert hirtelen tele lettem tervekkel, és ötletekkel. Persze, aki ismer, az tudja rólam, hogy gyakran kapok hirtelen kedvet mindenhez, aztán lassan elkezd majd hanyatlani a lelkesedésemet, de ezek a dolgok régóta foglalkoztatnak.
De ne szaladjunk most annyira előre. Először is, szombaton biztosan nem lesz friss. Ennek oka, hogy reggeltől-estig fogok dolgozni. Reggel elmegyek, és késő este érek csak haza. Majd vasárnap hajnalra megyek.:) Holnap pedig ügyeket kell intéznem. Ha nem hívnak be dolgozni, akkor tudok jönni.
Na szóval, azon töprengtem, hogy amint egy kicsit anyagilag rendbe jövök, keresek albérletet a városban. Minél olcsóbbat. nem kell nekem sok minden. Csak elegem van az állandó ingázásból. Ha albérletbe mennék, sokkal több kedvem lenne dolgozni is, hiszen nem kellene órákat a buszomra várni. mert szombaton is 20:00-ig dolgozom, de csak 22:40-kor jön a buszom, és azért ez eléggé bosszantó, és nagyon le tudja szívni az ember energiáját. Úgyhogy szépen most ősszel fogom magam, és elkezdek körbenézni a lehetőségek iránt.
Meg szeretném folytatni a spanyol tanulást. Egyedül nem megy annyira, és nem is sokat tanultam ezalatt a két hónap alatt, amíg a suliban tanulhattam. Én pedig nagyon szeretnék spanyolul megtanulni! Úgyhogy ennek is utánajárok, hogy nincs-e valami olcsó nyelvklub vagy tanfolyam a környéken. Esetleg még egy nyelvtanár is érdekelne. Egyetemisták áron alul szoktak adni nyelvórákat, de hát sajnos ilyen ember nem ismerek.
Szóval most szerencsére vannak terveim.

Elárulok egy kis titkot; noha sokan azt hiszik, hogy csak rock zenét hallgatok, ez nem így van. Régen a legnagyobb kedvencem a Nox együttes volt.
Persze, ez megváltozott, mert nagyot csalódtam bennük, amikor kiadtak egy albumot, ami merőben más volt, mint az előzőek, és nagyon hajaztak arra, hogy a rádió jobban játssza őket. Ami nem mellesleg nem jött be, mert a mai napig az azelőtti számokat játsszák. És sajnálom azt is, hogy már feloszlottak.